Így termeszthetsz napi 10 perc munkával friss zöldséget otthon

Késő ősszel és télvíz idején nehezebben juthatunk hozzá olyan zöldségekhez, mint a retek, a brokkoli és hasonlók, hiszen nem mindent lehet megtermelni üvegházban, van, amit külföldről szállítanak ide. Ráadásul ezek vitamintartalma is alacsonyabb, mint a hazai és friss szezonális termésnek. Szerencsére egy kis időráfordítással ez a probléma könnyedén megoldható!

A csíráztatás és a mikrozöldségek egy ideje igen közkedveltek, ami nem csoda. Egyrészt vidám, harsogó színükkel remekül mutatnak az őszi-téli szürkeségben, másrészt igazi vitaminbombák, ami nagyon fontos az immunrendszerünk megerősítéséhez.

A két módszer között az alapvető különbség az, hogy a mikrozöldségeket termesztő közegben lehet megvásárolni és ebben is kell nevelni, míg a csíráztatáshoz elég egy megfelelő edény és tiszta víz. Éppen ezért most ez utóbbi módszert részletezzük.

Milyen magokat lehet csíráztatni?

Az első és legfontosabb, hogy csak és kizárólag bio minőségű magokkal érdemes belevágni a csíráztatásba. Ez a minősítés azt jelenti, hogy a növények termesztése során nem használtak semmilyen, az emberre káros vegyszert.

Sokféle, csíráztatásra alkalmas magot lehet kapni a bio- és gyógynövényboltokban – esetenként az élelmiszerboltokban is -, de a legkedveltebb fajták általában a retek, a mungóbab, a lucerna, a brokkoli és a rukkola.

A retekcsíra enyhén csíp és rengeteg A- és B-vitamint, valamint természetes antibiotikumot tartalmaz, ezáltal erősíti az immunrendszert. Segíti az emésztést is. A keleti ételekből ismert semleges ízű mungóbab csökkenti a koleszterinszintet, a magas vérnyomást és a vércukorszintet is normalizálja.

A lucerna enyhe ízével a gyerekek kedvence is lehet, ami azért is jó, mert esszenciális aminosavakat, ásványi anyagokat és vitaminokat egyaránt tartalmaz.

A brokkoli csíra káposztához hasonló ízű, antioxidáns tartalma védi az érrendszert, a szívet és nők esetében csökkenti a daganatos megbetegedések kockázatát. A kissé kesernyés rukkola csíra rengeteg E-vitamint és gyulladáscsökkentő vegyületeket tartalmaz. Nyákosodik kissé a csíráztatás során, de lucernával keverve ez nem probléma.

Ezek mellett azért feltétlenül érdemes kipróbálni más fajtákat is, például a vöröskáposztát, görögszénát, vöröshagymát, de a cékla, a petrezselyem, a napraforgó, a repce, a lencsefélék, a mustár és a vöröshere is ínycsiklandó. Sőt, akár saját keveréket is összeállíthatunk a kedvenceinkből, csak olyan magokat kell összeválogatni, melyek csírázási ideje hasonló.

Hogyan működik a csíráztatás?

Ugyan saját magunk is összeállíthatunk egy csíráztató szettet befőttesüvegből, tálcából és némi gézből vagy papírtörlőből, érdemesebb profi készletet vásárolni. Nem a lustaság miatt, hanem azért, mert ezek megkönnyítik a csírákkal való foglalkozást.

Ezek az edényeknek az alja ugyanis recés, ami segíti a víz elvezetését, másrészt kis nyílásokkal rendelkeznek, amelyeken keresztül a folyadék távozni tud, így a magok nem kezdenek penészedni, rothadni. Ráadásul, sok modell emeletes, így egyszerre többféle csírát is termeszthetünk!